Az Orbán-kormány eddigi legkockázatosabb terve a kórházi laboratóriumi hálózat államosítása, véli írásában a Válasz Online.

Használatban maradhatnak azok a pénztárgépek, amelyek nem rendelkeznek érvényes forgalmazási engedéllyel, jelentette be Varga Mihály.

Bár az éves előrányzatából időarányosan marad annyi, amiből kifizethetnék a kórházak tartozásait a beszállítóknak, ám az állam mégsem állja a cechet.

Bár az új jogállási törvény hibáit némileg korrigálták a kormányrendeletek, ám még számos problémát kell rendezni, írja az orvosi kamara a miniszternek.

Az évtizedes kommunikációs panelek felemlegetése mellett terveikről is beszéltek az alapellátás frissen kinevezett vezetői azon a hétfő esti, szakmai webináriumon, ahol az alapellátási ügyelet új modelljéről is szóltak.

Ha a kormány tartja az ígéretét, 150 milliárd forintot kell szánnia arra, hogy az alapellátásban dolgozó orvosok és szakasszisztensek fizetése korreláljon a bértáblákban foglaltakkal, ám a szereplők egyelőre csak folyosói pletykákból értesülnek arról, hogy mi fő valójában a minisztériumok boszorkánykonyháiban.

Leállítani könnyebb, újraindulni viszont jóval nehezebb az ellátórendszert – derült ki a koronavírus-járvány első szakaszának lezárultával. A járvány következményeinek és tapasztalatainak kiértékelése segíthet a második hullámra való felkészülésben.

A feketegazdaság elleni küzdelem első komoly lépése volt az online pénztárgép használatának kötelezővé tétele 2014. szeptember 1-jétől.

Az orvosok egy része a börtönbüntetéstől sem riad vissza, előre kér akár több százezer forintot a betegtől. A Népszava összeállítása a hálapénzről.

Fegyelmezettség is kell a rendszerbe, ami a kiszámíthatóságot növeli – ezt Horváth Ildikó, egészségügyért felelős államtitkár jegyezte meg az IME egészségügyi szaklap konferenciáján, ahol igyekezett átfogó képet adni az ágazat folyó ügyeiről.